Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZAKMAI BEMUTATKOZÁSOM

 

Mai napig emlékszem az elsős tanító nénimre, akinek személyisége, hangja, tekintélye meghatározta a pályaválasztásomat. 1988-ban a Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán végeztem, mint általános iskolai tanító, ének-zene szakkollégiummal. Tanítónőként a Zsolnai-féle módszer szerint kezdtem el tanítani. Ez a munkaforma a csoportos és egyénre szabott differenciálás első magyarországi úttörő programja volt. Új tantárgyak, munkaformák, tanulásszevezési módokat tartalmaz.

1997-ben megkezdtem tanulmányaimat a Budapesti Tanítóképző Főiskolán a fejlesztési-differenciáló szakirányon. Ekkor ezt a szakot az ép értelmű, de tanulásukban lemaradó tanulók megsegítése céljából hozták létre. A diszlexia reedukáció specializációt választottam, mivel már korábban is volt az osztályomban olvasászavarral küzdő tanuló. Célom a szaktárgyi tudás megszerzése mellett az egyéni bánásmód érvényesülése érdekében a pedagógiai folyamatok ezáltali tervezése volt. 1998/99-es tanévtől-az ország keleti részében elsőként- fejlesztőpedagógusként alkalmaztak. Feladatom, a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai ismeretek birtokában a tanulási, magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése volt, a gyermekek képességeinek korrekciója, személyiségfejlesztése az ehhez szükséges eszközök és módszerek megválasztása. Ekkortól kezdődött el az a mai napig tartó folyamat, hogy igyekszem minél több terápiás eljárás, vizsgáló módszer megismerésére, ami a kompetencia határaimon belül van.

1999-ben kerültem a Pedagógiai Szolgáltató Központba először másodállásban, 2000-től pedig fejlesztőpedagógus státuszban. Itt elsődleges feladatom a diszlexia reedukáció és prevenció volt, melyet 4-5 fős csoportokban végeztem, valamint az óvodás korú gyerekek preventív megsegítése egyénre szabott fejlesztési tervek alapján.  2001-től  34 települést átfogó fejlesztőpedagógus munkaközösségét vezetésére kértek fel.. Szakmai kihívásnak éltem meg, s a célom az volt, hogy túlnyúljon a munkaközösség a fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok szakmai műhelyén. 2009-2011 között megrendezésre kerülő TemPO Kistérségi Konferenciákon előadóként részt vettem. Elszínesedő falevelek címmel cikk jelent meg a Köznevelés folyóiratban a 2009.09. 23-ai rendezvényről, melynek első hasábjában említést tesznek a munkaközösség munkájáról is. Eközben 2002-ben pedagógus szakvizsgát szereztem az ELTE Tanítóképző Főiskolai Karán.

2008 óta mai napig folyamatosan segítem a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának és felzárkóztatásának elősegítését, ezen belül a szülői oldalt, szülőklub vezetése.

Kiégésre, elfásulásra soha nem volt időm, hisz mindig találtam - és még most is találok új kihívást. 2011-ben okleveles neveléstudomány szakos bölcsész, kutató MA szereztem diplomát a Pécsi Tudomány Egyetemen. 2013-ban a BME Közoktatás vezetőképzési szakirányát vezetői képességem és tudásom elmélyítése érdekében.

2012. augusztus 16-tól Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat  Megyei Szakértői Bizottságban kezdtem el dolgozni (jelenlegi nevünk), mint pedagógus, fejlesztőpedagógus, vizsgálatvezető. Pedagógiai - gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatokat végzem alap és felülvizsgálatok esetében a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása végett.

2017. augusztus 16-tól a Miskolci Petőfi Sándor Általános Iskola Rónai Ferenc Tagintézményének vagyok a vezetője. Úgy érzem megérkeztem, a közel 30 évnyi tapasztalatot azért szereztem, hogy itt kamatoztassam, s ebben a nevelőtestület a partnerem.

2014. október 04-én minősítési eljáráson vettem részt, így 2015 január elsejétől mesterpedagógus fokozatba léphettem.

Az elmúlt 28 évemet a folyamatos tanulás, önképzés és a sokszínű, sokrétű feladatok ellátása jellemezte, de mindegyik feladatomban, pozíciómban a szakmai hitelességre törekedtem.

Mindegyik beosztásomban a legfontosabb érdeknek a valamiben különleges, vagy „más” gyermekekét tekintettem.