Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Képességfejlesztő játékok alsósoknak

2011.09.29

 

Képességfejlesző játékok gyerekeknek és szüleiknek
 
A játék az emberi tevékenység olyan sajátos formája, mely végigkíséri az ember egész életét, és az emberiség életét. Az embert akár fiatal, akár idős, akaratlanul is magával ragadja a játék varázsa és képes önfeledt módon átadni magát a játéknak. A játékot kiváltó belső hajtóerő felnőtt és gyermek esetében igen eltérő. A játék a gyermek számára a legalapvetőbb, a legegyszerűbb és a legtermészetesebb tevékenység, de más a szülőnek, a pedagógusnak, és megint más a tudomány számára.
A játék sajátosságai:
  • Feszültségoldó hatás
 A játékra a szervezet belső feszültsége készteti mind a gyermeket, mind a felnőttet, a feszültséget kiváltó tényezők azonban már eltérőek. Feszültséget kiváltó tényező lehet: az általános aktivitás szükséglete, a kíváncsiság, a kutató késztetés , az „én akarom” csinálni, „én idézem elő” motívum, a nyerni, győzni akarás feszültsége.
  • Örömforrás
 a játék erős és kellemes érzelmi állapotot hoz létre az egyénben. A felhalmozott feszültséget jó a játékkal levezetni. Így okoz örömöt a játék. Az átélt kellemes élményt jó újra eljátszani, akár többször is, mert így válik megismételhetővé. Egy játék csak addig fontos a gyermek számára, csak addig okoz örömet, amíg a feszültséget a játékkal le nem vezette. A kellemetlen, átélt negatív élmény is felfokozott feszültséget jelent, amitől csak úgy tud a gyermek megszabadulni, ha újra és újra eljátssza, vagy elmondja azt az élményt. Ekkor is a feszültségoldó játék fog örömérzésként megjelenni. A kellemetlen élménytől való megszabadulás is örömöt okoz a gyermeknek.
  • önkéntes,
 szabadon választott tevékenység: a gyermek a játék tartalmát a környezetéből, környezete életéből meríti, s ha szegényes a környezet, a játék is ötlettelen lesz. A felnőtt biztosítja a játékhoz szükséges feltételeket: mennyi ideig, hol, milyen eszközzel játszhat.
  • A játék komolysága
A gyermek képes anyuka, apuka, vagy valamilyen állat, vagy valamelyik mese szereplője lenni, ekkor megszemélyesíti a szerepet, a játékban a szerepbeli nevére hallgat, teljes komolysággal éli bele magát a szerephelyzetbe, a szerep által kívánt feladatokat, tevékenységeket teljes komolysággal éli meg.
Ha a gyermek most kezdi vagy kezdte meg az általános iskolát, gyakorlásként ajánlom a következő játékos gyakorlatokat. Szülők végezhetik otthon a gyermekükkel akár takarítás vagy főzés közben is.
A játékok három nagy csoportba oszthatók:
-        beszédfejlődést
-        finommotorika fejlesztést
-        gondolkodás fejlesztést célzó játékok.
 
A játékokat a szülők tetszés szerint variálhatják, elkerülve ezzel az unalomig való gyakoroltatást, amely megrontja a meghitt családi együttléteket.
 
 
 
 
1. Vattafoci
A legegyszerűbb játékok egyike. Körbeülve az asztalt egy vattacsomó (színes arclemosó vattával a legcélszerűbb) fújása a feladat. Akinek a térfelén leesik a “ labda”, gólt kapott.
Érdemes a játékidőt maximálni pl. 10 percben. Több variációra ad lehetőséget a játék, játszhatjuk pl. két félidőben, 5-5 perc játékidővel, a játékosok helyet cserélhetnek az asztal körül stb.
Fejlesztett területek: beszédszervek, tüdőkapacitás erősítése, kitartás, kudarctűrés, figyelem.
 
2. Egyperces mesék
A gyerek egy percig mondhatja a mesét, de szabályos kezdettel és befejezéssel. Pl. Egyszer volt.... itt a vége, fuss el véle, stb.
Használjunk homokórát vagy időjelzőt, mert így látva az idő múlását, megtanulja beosztani az időt, és a lényegre kell koncentrálnia.
Fejlesztett területek: szókincs, beszédkészség, szabálytudat.
 
3. Tűz –víz
Hagyományos játék, de akkor igazán hatékony, ha hangerőváltoztatással játsszák. A hideg a leghalkabb, a forrónál kiabálni kell. A játék felváltva játszható (szülő-gyerek, tanár-gyerekek). Szabály: Egy konkrétan eldugott, vagy a helyiségben lévő gondolt tárgyat kell megkeresni a társ(ak) irányításával.
Fejlesztett területek: beszédszervek, figyelem, akarat, hangerő-hangsúly, kutatófunkció erősítése.
 
4. Memóriajáték
Egyes tárgyaknak a helyiségben más nevet adnak, ezt meg kell jegyezni. Először 5-nél több idegen elnevezést ne használjanak.
Célszerű keresztnevekkel ellátni a tárgyakat az első játékok során, és tízszer elismételni. Ha már jól megy, bármilyen elnevezést adhatunk a tárgyaknak.
Hasznos később visszakárdezni a neveket, mert ezzel a tartós emlékezetet is fejlesztjük.
Fejlesztett területek: elvonatkoztatás, rövid- és hosszútávú emlékezet, vizuális kapcsolás.
 
5. Meseszövés
Egy mondatot a felnőtt mond, egy mondatot a gyerek, és így áll össze a mese. Az időt meghatározhatjuk előre, lehet rövid mese 5 percben, vagy hosszabb mese 10-15 percben.
Fejlesztett területek: egymásra figyelés, türelem, szókincs, beszédkészség.
 
6. Én így csinálnám – játék
Pontosan el kell mondania a gyereknek lépésről – lépésre, hogyan cselekedne, ha pl. el szeretne mosogatni. A felnőtt pontosan követi a gyerek utasításait, és valóban csak azt csinálja, amit a gyerek mond. Csak így tud szembesülni a gyerek lépéseinek átgondolásával és a logika fontosságával. A játékot bármely tevékenységre alkalmazhatjuk, mosás, takarítás, bevásárlás, egyszerű étel elkészítése stb.
Érdemes a játék végén megbeszélni a gyerekkel, mi a helyes sorrend, vagy elmondani, hogyan csinálná a felnőtt azt a tevékenységet, és miért.
Fejlesztett területek: analizáló – szintetizáló képesség, szerialitás.
 
 
7. Csendjáték
Csengővel a kézben kell bevinni, vagy kihozni valamit a szomszédos helyiségből. A cél, hogy ne szólaljon meg a csengő. Hasonlóan érdekes játék más tárggyal is, pl. könyvegyensúlyozás a fejtetőn.
Fejlesztett területek: egyensúlyozás, akaratlagos figyelem, mozgáskoordináció.
 
8. Szólánc
Felváltva kell szavakat mondani ahányan részt vesznek a játékban. Az előző szó utolsó betűjével kell kezdődnie a következő szónak, és így tovább. Pl. hajó – óra – akác – ceruza – alom – molnár ...
A hallásdifferenciálást segíti, ha az utolsó hangot erőteljesebben vgy hosszan megnyomjuk, mert könnyebb a felismerése.
A feladat nehezíthető, ha végig kell ismételni az összes előzőleg elhangzott szót.
Fejlesztett területek: memória, szókincs, figyelem.
 
9. Mit visz a kishajó?
Egy betűt kijelöl a felnőtt vagy a gyerek – ez történhet az abc betűinek néma sorbamondásával, melyet  egy idő után leállít az egyik játékos – és abban a körben a kishajónak ( a játék elején kijelölésre kerül, ki lesz a kishajó) csupa olyan szót kell súgni, ami ezzel a betűvel kezdődik. Tévedésnél osztható zseton(ez lehet bármi, akár fogpiszkáló is ), akinek a legkevesebb tévedést jelző zsetonja van, az nyert.
Fejlesztett területek: szerialitás (abc sorrend), memória, szókincs,figyelem.
 
10. Ki a gyorsabb?
Minden résztvevőnek egy 5x 15 –ös kockás táblázatra van szüksége. A feladat: minden egyes négyzet közepére meghatározott jelet kell tenni időre, vagy versenyezve. Ha valami elsőnek kész, vége a versenynek, kezdődhet a számolás.
Ez a jel lehet pont, macskaköröm, vagy karika.
Fejlesztett teület: monotóniatűrés, ütemtartás, tempófejlesztés.
 
11. Utánozd!
Szívószállal, számolópálcikával vagy fogpiszkálóval is játszható. A kirakott formátumokat kell ugyanúgy kitenni. Nehezíthető a formák számának növelésével, vagy számolópálcika esetén a színek használatával. Először 4, később 5 – 6 elemet használjanak, egészen 10-ig. A nehézségi fok növelhető, ha a minta nem marad végig a gyerek előtt, hanem a bemutatás után összesöprik, és emlékezetből kell a gyereknek kiraknia.
Fejlesztett területek: gondolkodás, vizuális figyelem, finommotorika, emlékezet.
 
12. Láss a térben!
Az előző feladatnak megfelelően térbeli kockák, hasábok használatával kell lemásolni a kirakott mintát. A feladat itt is nehezíthető azzal, ha a bemutatás után a mintát megszüntetik.
Fejlesztett területek: gondolkodás, vizuális figyelem, finommotorika, emlékezet, téri orientáció.
 
13. Mire emlékszel?
Képesség szintjétől függően 5-10-12 tárgy képét kell megmutatni pl. egy képesújságból, és felsoroltatni a gyermekkel a látott tárgyakat. Ezt követően a gyermeknek a képeket eltakarva emlékezetből kell felsorolnia a tárgyakat. Amennyiben nem tudta mindet felsorolni, 3 4 bemutatás célszerű.
 
14. Egészítsd ki!
A felnőtt mondja a mondat első részét, és a gyerek próbálja befejezni. Ha a felnőtt megáll, a gyereknek rögtön rá kell vágnia, mi folytatásként eszébe jut.
Pl. Minden gyerek szeret játszani.
Pisti gyerek, tehát ő is szeret ...... (játszani)
A gyerekek még nem felnőttek.
Pistike még ..... (nem felnőtt, hanem gyerek)
A felnőttek gondolkodását is fejleszti, ha megpróbálnak logikai feladatokat gyártani a gyerek számára.
Fejlesztett területek: következtetés, logikus gondolkodás.
 
15. Szóépítő
Egy szó első szótagját a felnőtt mondja, a befejezést a gyerek. Lehetőleg kétszótagos szavak legyenek, és eleinte olyan tárgy nevét nevezzék meg, amely látható és elérhető közelben van.
Fejlesztett területek: szókincs, analízis – szintézis.
 
16. Mire használhatod még?
Ebben a játékban más funkcióra kell használni a tárgyakat, mint ami a rendeltetésük. Pl. pohárral telefonálni, távccsőként belenézni, kalapként megemelni.
Fejlesztett területek: kreativitás, rugalmas gondolkodás.
 
17. Sorbarendezés
Az összehasonlító, viszonyító képesség csak gyakorlás, tapasztalás útján alakulhat ki. Ezért nagyon hasznos, ha pl. nagyság szerint növekvő sorrendben pakolhat egymásba a konyhában lábasokat, fazekakat, vagy a fűszertartó polcokon a fűszeres üvegeket. Mindig balról jobbra haladva rakja a sort.
Fejlesztett területek: vizuális differenciálás, figyelem, téri orientáció.
 
18. Válogass!
Végeztethető a gyermekkel, míg a szülő a konyhában tevékenykedik, vagy a pedagógus differenciáltan tanít, egy csoportnak adhat válogatós feladatot. Összekevert rizst, babot, borsót, lencsét rak a felnőtt a tálba, és a gyereknek szét kell válogatnia.
Nehezített változat: a játékot bekötött szemmel végzik a gyerekek.
Fejlesztett területek: taktilitás, figyelem, finommotorika.
 
19. Érd utol a kezem!
Ablakpucolásnál rendkívül jó játék. Egyik oldalon a felnőtt, másik oldalon a gyerek tisztít egy ronggyal. A gyerek igyekszik utolérni a felnőtt kezét, szinkronban mozgatva a sajátját a felnőttével.
Fejlesztett területek: figyelem, mozgáskoordináció, finommotorika.
 
20. Vizes játék
Könnyebben megértik a gyerekek a mértékegységeket, ha pl. viráglocsolásnál felhívják a figyelmüket arra, hogy az ugyanannyi víz a magas és mély tálba töltve  is ugyanannyi marad.
Fejlesztett területek: összehasonlító- viszonyító képesség, magasabb szintű gondolkodás.
 
21. Csoportosítás
A gyerekek nagyon szeretnek olyan helyeken pakolgatni, ami számukra máskor “tiltott övezet”. Pl. a család mindenes fiókja, anya varródoboza, apa csavaros készlete, stb.
Iskolai szinten az osztályban az osztályszekrény, a rajzfelszerelések, matematikadobozok, feladatlapok csoportosításával valósítható meg a játék.
Fejlesztett területek: analizáló – szintetizáló gondolkodás.